Kiss Ferenc élete és munkássága
Kiss Ferenc erdőmérnök, - a „szegedi erdők atyja” - 1860. április 24-én született Szilsárkányban, a fotón látható szalmatetős parasztházban. Szülei – vállalva az anyagi nehézségeket – a soproni evangélikus líceumba íratták a szorgalmas diákot. 1878-ban, az érettségi után a híres selmecbányai Erdészeti Akadémiára jelentkezett, ösztöndíjas tanulóként segítette szüleit és öccse taníttatását. 1885-ben megalakuló Országos Erdészeti Egyesület alapító tagja volt, ebben az időben kérte fel Bedő Albert országos főerdőmester a Szeged környéki erdők fejlesztési tervének elkészítésére. Élete és munkássága ettől kezdődően szorosan összekapcsolódott az alföldi homokterületek erdősítésével, a futóhomok terjedésének megállításával. Úttörő jelentőségű megállapítása volt, hogy a talajokat a rajtuk termő ősnövényzet feltárásával szükséges minősíteni, mert ez adhat fontos támpontot az ültetendő fafajok megválasztásában. Az 1923-ban, Kaán Károly földművelési államtitkár nevéhez fűződő alföldfásítási törvény megalkotásában Kiss Ferenc munkássága óriási szerepet játszott. Megfigyeléseivel a homoki erdőterületekre vonatkozó erdészeti tudományt gazdagította. Móra Ferenc így ír igaz barátjáról, Kiss Ferencről a Szegedi Naplóban: „Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Őbenne a fák lelke él, amelyeknek ura és királya ő, ha minden király úgy szeretné alattvalóit, mint ő, de soha nem volna háború a világon. A szilfa neki adta a keménységet, a nyírfa a lágyságát, méltósága a tölgyé, derült nyugalma a juharé, szelíd, magyar bánata az akácé. Az egész ember termő élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. És az a csudálatos, hogy nemcsak a bogarak vannak jóba Kiss Ferkóval, hanem az emberek is. A jóságnak olyan atmoszférája árad belőle, hogy az ember maga is jobbnak érzi magát, ha vele van. Ez a szürkefejű ember azzal játszotta végig az életét, hogy erdőket ültetett a homokba, s arca verejtékével kertet csinált a sívó kopárból. Milyen nagy költő az ember, aki ilyen szépet tudott álmodni és milyen boldog lehet az a költő, akit túlélnek az álmai.”
Kiss Ferencet 1939-ben a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává fogadta, róla nevezték el a szegedi erdészeti szakközépiskolát. Szülőfalujában halálának 25. évfordulóján az Országos Erdészeti Egyesület márvány emléktáblát helyezett a hajdani szilsárkányi elemi iskola épületére.
Kiss Ferenc emlékpark
Szülőháza körül csaknem 3 hektáros területen 150 fa-és cserjefajból álló emlékparkot telepítettek az erdőmérnök tiszteletére, az 1980-as évek elején. Napjainkra az állomány egy jelentős része elpusztult, és a helyi viszonyokra jellemző fafajok vették át helyüket. (dió, kőris) A kertben hazai és idegen honos fa-és cserjefajok, kertészeti ritkaságokat csodálhatunk meg. (Pl. kőrisek, juharok, kínai mézes fa, bükk, gyertyán, hársak, madárcseresznye, cserszömörce, boróka, szerb lucfenyő, tengerparti fenyő, jegenyefenyő, hamisciprus, stb…) A táplálékban, fészkelő – és búvóhelyekben gazdag kertben számos madárfaj talált otthonra. Fészkel egerészölyv, vörösbegy, ökörszem, dolmányos varjú, kerti geze, feketerigó, de hallhatjuk hangját harkályoknak, küllőknek, sárgarigónak, fülemülének. A mesterséges fészekodúkban kék-és széncinegék, légykapók leltek otthonra. A foltokban meghagyott természetes növényzet, (vadrózsás – kökényes - szedres bozót) gazdag rovarfauna alapja. Séta közben gyakran röppen fel fácán, és megbújnak a nyulak s őzek is a szederindák és rózsabokrok rejtekében. Célunk az egykori fa-és cserjegazdagság visszaállítása és bemutatása, a kert ismeretterjesztő szerepének hangsúlyozása. Mesterséges odútelep kialakításával a madarak költésbiológiájának megfigyelésére szeretnénk lehetőséget teremteni az érdeklődő közönségnek. A fajok sokfélesége számos biológiai megfigyelésre ad lehetőséget, így kiváló terepe és helyszíne a környezeti nevelésnek. A Szülői Ház… „Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh szent a szalmakunyhók küszöbe Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be.” Petőfi Sándor