1982. XXXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / MEGEMLÉKEZÉSEK / Kálmán Gyula: Kiss Ferenc emléke

Szilsárkányban

Kálmán Gyula: Kiss Ferenc emléke Szilsárkányban

Csornától délre fekszik – mintegy tíz kilométerre – Szilsárkány, a néhány száz lelkes rábaközi kisközség. E

faluban született 1860. április 24-én Kiss Ferenc, a későbbi erdőmérnök, az Alföld fásításának nemzetközi

hírű tudósa, akit méltán nevezett jó barátja, Móra Ferenc, „a szegedi erdők atyjá”-nak (Szegedi Napló

1918. szept. 20). A nagy erdőültető szakember híre, neve erdészberkekben nagy tiszteletnek örvend itthon

és határainkon túl is, ám a szülőfaluban, egészen a közelmúltig, már senki sem emlékezett rá. Ennek főként

az lehetett az oka, hogy Kiss Ferenc kisdiákkorában elkerült a szülői háztól és életútja a Rábaköztől több száz kilométerre fekvő Alföldre sodorta őt.

Szilsárkányban végezte el az elemi iskolát, majd a soproni Evangélikus Líceumban folytatta tanulmányait.

A természet iránt érzett erős vonzalma érettségi után a selmecbányai Erdészeti Akadémiára (a soproni

Erdészeti és Faipari Egyetem elődjére) vezette, ahol éppen száz éve, 1882-ben szerezte meg erdőmérnöki

diplomáját. Tanulmányai befejezése után rövid ideig nagyváradi magánuradalomban és a fővárosban, a

Földművelésügyi Minisztériumban szolgált. Bedő Albert főerdőmester 1885-ben Kiss Ferencet küldte le

Szegedre a várost körülölelő, siralmas állapotban levő állami erdészet fölvirágoztatására.

Ezt követően évtizedekig összeforrott Kiss Ferenc neve a Tisza-parti város, s a homokterületek fásításának

ügyével. Munkássága eredményeképpen 7247 hold erdő létesült Szeged határában, de még ennél is nagyobb

jelentőségű volt kísérletező és tudományos útmutatása, amely révén megindulhatott a magyar Alföld

beerdősítése. Nem mindennapi egyéniségét legszebben Móra Ferenc jellemezte: „Kiss Ferenc az én

szememben nem e világból való ember. Őbenne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya ... A szilfa neki adta

keménységét, a nyárfa lágyságát, méltósága a tölgyé, derült nyugalma a juharé, szelíd magyar bánata az

akácé. Az egész ember élete olyan, mint az almafáé a napsütötte tisztáson. A különbség csak az, hogy neki

nincsen semmiféle ellensége ... A jóságnak olyan atmoszférája árad belőle, hogy az ember maga is

jobban érzi magát, ha vele van.”

Szeged is megbecsülte Kiss Ferenc korszakalkotó érdemeit, s 1939-ben a tudományegyetemen tiszteletbeli

doktorrá avatták. Halála (1952. június 13.) után pedig róla nevezték el a szegedi Erdészeti Technikumot mely ma a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola. Ennek az intézménynek a parkjában állították föl Kiss

Ferenc kőbe vésett mellszobrát, Madarassy Walter művészi alkotását.

Szilsárkányban, a szülőfaluban először 1977-ben tisztelegtek az Európa-hírű erdőmérnök emléke előtt. E

sorok írójának közérdekű bejelentése után az Országos Erdészeti Egyesület emléktáblával jelölte meg Kiss

Ferenc hajdani iskoláját, amely ma a szilsárkányi óvodának ad otthont. A bensőséges ünnepségen

képviseltette magát a magyar erdésztársadalom szinte valamennyi jeles személyisége. Az avatóbeszédet dr.

Madas András nyugalmazott miniszterhelyettes mondotta. (Elhozták koszorúikat a Kiss Ferenc Erdészeti

Szakközépiskola képviselői is, akik akkor minden bizonnyal először jártak a névadó szülőhelyén.).

Már az ünnepséget megelőző szervezési munkák alatt is szóba került, hogy meg kellene menteni Kiss

Ferenc romos állapotban levő szülőházát, hisz hazánk amúgy is kevés agrártörténeti műemlékkel

rendelkezik, és az épület köré emlékparkot kellene telepíteni. E munkálatokhoz az Országos Erdészeti

Egyesület, a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat, a Szombathelyi Erdőfelügyelőség, továbbá a

szilsárkányi Községi Közös Tanács minden támogatást megígért.

Az ígéretet példamutató tettek egész sora követte. Időközben megjelent egy rendelet (előmozdítója a

Magyar Mezőgazdasági Múzeum volt), amely fokozottabb védelmet javasolt hazánk még fellelhető

agrártörténeti emlékeinek. Ennek Szilsárkányban lett foganatja: a helyi tanács 1980-ban ideiglenesen védetté nyilvánította Kiss Ferenc szülőházát, mint népi építészeti és tudománytörténeti értéket. Az Országos

Műemlékvédelmi Felügyelőség a helyszíni szemle alapján 1981-ben végérvényesen agrártörténeti

mőemlékké nyilvánította a házat, s szakemberei tervet készítettek az épület teljes fölújításához.

A szilsárkányi tanács megvásárolta az ingatlant a benne lakó Németh Lajosnétól, s a ház körül 2,9 hektár

területet jelöltek ki a legelőből az emlékparknak. 1981 őszén felújították az épület teljes tetőszerkezetét, új

nádborítást kapott, körülkerítették a házat meg a parkot. A Szombathelyi Erdőfelügyelőség és a Kisalföldi

Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat illetékes szakemberei társadalmi munkában előzőleg már megtervezték a

park növényanyagának elhelyezését, valamint a parkban kialakítandó óvodai játszótér fából készült

kellékeit (hinták, mászókák, cölöpvár stb.). 1981 őszén elültették a 150 fa- és cserjefajból álló növényzetet

is.

A szilsárkányi Kiss Ferenc Emlékház és park létrejötte széleskörő társadalmi összefogás eredménye. Az

említett szervek mindegyike szívügyének tekintette a megoldását. Előreláthatólag 1983 tavaszán nyílik meg.

Ettől kezdődően tekintheti meg a nagyközönség a szülőházban elhelyezett dokumentumokat, s veheti

igénybe az emlékpark testet-lelket fölüdítő áldásait.

(Vö. még Firbás Oszkár: Kiss Ferenc, a „szegedi erdők atyja”, megyénk szülötte (1860–1952.). SSz. 1960, 380–381; uı.: Kiss Ferenc, „a szegedi erdők atyja”.Természettudományi Közlöny, 1960. december; Király Pál: AKisalföldtől a Nagyalföldig. Kiss Ferenc emlékezete. Erdőgazdaság és Faipar, 1977. június; Kálmán Gyula: Szilsárkány szülötte. Életet vitt a homokra. Kisalföld, 1977. április 24.).

1982. XXXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / SOPRONI KÖNYVESPOLC

Soproni Szemle 1982.36.évfolyam 4.számából.